BLOGGER TEMPLATES AND TWITTER BACKGROUNDS

2011. május 27., péntek

Mit kezdjek Veled?

Sziasztok! Megjöttem az új résszel!Ez már teljesen más mint azt az előzőnél megszokhattátok.Innen kicsit átalakul a történet.Köszönöm azoknak akik írtak nekem!
Jó olvasást és szép napot kívánok!




"Ashley"
- Nem szó sem lehet róla!- tiltakoztam.
- De hát miért Ash? – sóhajtott fel Liam.
- Mert ez hülyeség!
- Nézd, ezt nem én kérem, hanem a fentiek!
- Kérik? – néztem rá értetlenül. Fentről nem kérni szoktak, hanem utasítani.
- Jó hát nem kérik, hanem ezt meg kell csinálnod! - forgatta a szemét.
- Egy fenét! –fordítottam neki hátat és elindultam a lift felé.
- Várj már meg az istenért! – futott utánam.
- Nem akarok erről beszélni! – néztem rá bosszúsan. Mintha nem lett volna elég, hogy a mai újság címlapján Rob tündökölt igencsak elalélva egy helyi kis sztárocska karjaiban, most még ez is. „Frászt ülök motorra! Nem fog belőlem még egyszer hülyét csinálni.”
- Ne légy már ennyire keményfejű!
- Mindjárt beverem a képed Liam! – emeltem fel a kezem és a szemeim szikrát szórtak.
- Nem értem most mi a bajod? Olyan nagy ügy?
- Luxus prostinak lenni? Lehet, hogy számodra nem, de nekem igen.
- Luxus prosti? Édes istenem hát te meg mi a jó fenéről beszélsz?
- Miért nem ezt kérik tőlem?
- Nem Ash. Csak kísérgetned kellene Ryant mint a partnere. Független vagy és gyönyörű, ráadásul jól kiismered magad minden területen. Nem arra kérünk, hogy töltsd vele az éjszakáidat. Legalábbis nem szexuális értelemben. –vigyorgott.
- Nem tudom Liam, nem tetszik ez nekem. - ráztam meg a fejem.
- Legalább ismerd, meg mielőtt döntesz! –győzködött. – Mi veszteni valód lehet?
- A francba! Rendben mutass be neki, de nem ígérek semmit!
Liam arcán széles mosoly terült el és belém karolva elindultunk. Benyitott egy tágas irodába és rögtön szemügyre vettem az ablaknál álló férfi széles hátát.”Így hátulról szemrevételezve egész jó a pasi. „- gondoltam majd megráztam a fejem. „Ne légy hülye Ashley!”
- Ryan bemutatom Neked Ashley Bailyt! Ashley ő itt Ryan Scott. – tolt előre Liam. Mosolyt erőltettem az arcomra, ami csakhamar kisebb szájtátásba csapott át. Láttam már jó pár modellt itt az évek során, akik észbontóan néztek ki de Ryan valami elképesztő volt. Az arca, a teste és a mosolya láttán úgy éreztem menten elolvadok. Hozzám lépett, arcán széles mosollyal és megfogta a kezem. Én csak álltam ott lenyűgözve és nem értettem mi a fene ütött belém.
- Ash! – hallottam valahonnan Liam hangját, ami rögtön észhez térített.
- Igen, elnézést! Nagyon örülök, hogy megismerhetem!- fogadtam el felém nyújtott kezét.
- Részemről a szerencse! –villantott rám egy díjnyertes mosolyt, amitől megremegett a térdem.
- Ryan nézd az a helyzet, hogy sajnos Ashley.. – kezdte Liam de félbeszakítottam.
- Sajnos nem tudtam előbb jönni és ezért elnézést kérek! Nem akartam megvárakoztatni, de volt még pár dolog, amit el kellett intéznem. – mosolyogtam rá.
- Semmi probléma nem sietek sehová! – viszonozta a mosolyt és alig észrevehetően végigmért. Liam mosolyogva nézett rám azzal a mindentudó kifejezéssel az arcán.
- Akkor talán rátérhetnénk az üzletre, ha nem gond. – mondta és hellyel kínált minket.
Ryan kihúzta a széket és megvárta, míg leülök és csak akkor foglalt ő is helyet. Tudta, hogy kell jó benyomást kelteni az egyszer biztos.
- Tehát a feladat a következő. Ashley Te fogod elkísérni Ryant a kötelező megjelenésekre, estélyekre, partikra, mint a partnere. Természetesen közben nem kell az itteni dolgaiddal foglalkoznod Clara majd elvégzi helyetted. Ryan mondja meg hova kell menned, milyen ruhát kell felvenned. Tudom javasolni, hogy töltsetek együtt egy kis időt, hogy jobban megismerjétek egymást. Hamarosan itt az első nagyobb esemény így nem ártana, ha nem idegenként mennétek oda.
- Nem lesznek túl nagy követeléseim és igazán abba sem szeretnék beleszólni mit, vesz fel. Viszont azt szeretném kérni, költözzön a házamba. Természetesen külön szobája lesz a házam pedig elég nagy, hogy bármikor félre tudjon vonulni.
- Én nem is tudom, mit mondjak. – nyögtem ki.
- Félre ne értsen, teljesen ártalmatlan a kérés mindössze úgy gondolom, könnyebb lenne mindkettőnknek.
- Nincs ellene kifogásom. – bólintottam rá miközben fejemben megszólalt a vészcsengő.
- Rendben akkor, ha mindent tisztáztunk itt vannak a papírok, ezt aláírjátok és meg is vagyunk.
A papírok aláírása után kicsit hátra maradtam Liammel.
- Szóval így állunk. - léptem Liam elé.
- Hogyan drágám? – ölelt át.
- Vedd le rólam a kezed Te csaló gazember! Játszod, itt az ártatlant mintha nem látnád, hogy ez a pasi mennyire nagyon szexi. Tudtad, hogy nem fogok nemet mondani.
- Nem tudtam. – vigyorgott. – Jó nem fogok hazudni sejtettem, de nem tudhattam nem igaz?
Játékosan meglegyintettem majd kifelé indultam. Hirtelen egy kérdés ütött szöget a fejembe:
- Liam! Ő ugye nem..
- Nem, meleg. –nevetett és a vállamra tette a kezét.
Ryan odakint várt.
- Még le kell szaladnom a táskámért, de aztán, indulhatunk is, ha Önnek megfelel. –mosolyogtam rá.
- Rendben. Lekísérhetem? – nézett rám kérdőn. A borzongás újult erővel futott végig rajtam egyetlen pillantásától.
- Természetesen. Jöjjön velem! – intettem a lift felé.
Csak egy emeletet utaztunk, de a közelségétől így is teljesen megszédültem. Minden pórusából áradt az érzékiség engem pedig elfogott egy „istenem, de halálra csókolnám”érzés.
- Megérkeztünk. Bejön vagy inkább kint vár meg?
- Még el kell intéznem egy telefont így inkább később mennék be, ha nem gond. – mosolygott rám.
- Rendben. – mondtam és már bent is voltam. – Clara ha elmondom milyen rohadt jó pasival ismerkedtem meg leesik az állad! – fordultam el az ajtótól és az addig széles mosolyom azonnal lehervadt. Rob állt az asztalom előtt karba font kézzel.
- Oh..Rob! Nem tudtam, hogy itt leszel.
- Nyilván nem mivel szerettelek volna meglepni.
- Sikerült. – léptem beljebb.
- Igen bár valószínűleg értelmetlen volt idejönnöm.
- Miért? Miért jöttél? – kérdeztem rekedten. Nem tehettem róla a szívem még mindig hevesebben kezdett verni, ha megláttam őt. Pedig csak egy bolond kislányos álom, hogy közte és köztem bármi lehet. Hogyan is hihettem valaha abban, hogy ő is érez irántam valamit.
- Beszélni szerettem volna Veled, de már mindegy. – vonta meg a vállát és ellökte magát az asztaltól majd elhaladt mellettem és már éppen kilépett volna amikor Ryan benyitott.
- Ashley! Előkészítették a szobát, ha megfelel, indulhatunk. Ó elnézést! – állt félre az ajtóból.
- Semmi probléma! Remélem, jól fogják érezni magukat! – vetett rám egy gyilkos pillantást és már ott sem volt.
- Valami baj van? – nézett rám aggódva Ryan.
- Semmi baj, jöjjön csak beljebb! Clara! – fordultam megilletődött barátnőmhöz. –Ő itt Ryan Scott vele fogok dolgozni egy ideig. – a kölcsönös bemutatás után elindultunk.
- Nagy gond lenne, ha megállnánk a lakásomnál? Összepakolnék néhány dolgot, amire szükségem lesz. Nyugodtan visszamehet, majd Ön után megyek, még úgyis van mit elintéznem. – mosolyogtam rá miközben belül fortyogtam. „Mégis mit képzel magáról Rob, hogy csak így otthagy minden magyarázat nélkül?”
- Biztos? Meg is várhatom.
- Köszönöm, de ez eltart egy ideig.
- Rendben akkor várom Önt. – mondta és egy névjegykártya hátára írta a címet.
- Ott leszek. – mosolyogtam majd kiszálltam és felrohantam a lakásba.

„Rob”

Rohadt jó pasi mi? Hát persze kis pillangó repülsz egyik virágról a másikra. Játszod itt a szende kislányt közben pedig…a jó kurva életbe is!- rúgtam bele az egyik fotelbe, ami hatalmas robajjal dőlt a földre. Hogy hihettem, hogy ő más, mint a többi? Tényleg ennyire nagy balek lennék? A pasi képét pedig legszívesebben bevertem volna. Jó minden bizonnyal utána úgy kellett volna összekaparni, mert nem látszik egy megfutamodós fajtának, de legalább levezettem volna a dühöm. Kezdek megőrülni, pedig még csak nem is vagyok szerelmes belé, te jó ég akkor mi lenne? ! Most már ideje lenne lenyugodnom ez a szekér nélkülem ment el. A kopogás, ami elhatolt a tudatomig túlságosan is ismerős volt. Kellan.
- Haver kinyitod? Esetleg betörjem? Vagy felőlem így is beszélgethetünk.
- Kopj le! Nincs most kedvem beszélgetni!- szóltam ki nem túl kedvesen.
- Hát az szívás, mert nekem meg van. Akkor bele is vágok. Nem itthon kellene kuksolnod hanem Ashley-vel lenni.
- Hallani sem akarok róla!
- Jaj, ne már most meg mi van?
- Ugyanolyan, mint a többi haver ez van. Egyébként meg kérdezd Clarat ő biztos jobban tudja, mint én.
- Mi van? Nyisd már ki, mert tényleg berúgom, az ajtót esküszöm! – mondta ingerülten. Ismerve Kellant ezt el is hittem így végül kitártam az ajtót.
- Most pedig mesélj! – lépett be.
- Azt tettem, amit megbeszéltünk erre belépett az irodába és elkezdett Claranak áradozni, hogy milyen rohadt jó pasija van. Aki mellesleg meg is jelent és közölte vele, hogy már elő is készíttette Ashnek a szobát. Gondolom, hozzáköltözik. Nem vesztegeti az idejét.
- Ezt nem hiszem el. Ashley nem ilyen! – dobta le magát a kanapéra.
- Úgy látszik mégis.
- Milyen a pasi?
- Egy nyálas izompacsirta. – húztam el a szám.
- Szóval akkor jó pasi. Nem tudom, mit mondhatnék. Utána kell járnom, hogy mi ez.
- Nem!
- De Rob!
- Nem haver érted? Nem érdekel, láttam, amit láttam. Én ma elutazom forgatni Andyvel és többet hallani sem akarok Ashleyről soha.
- Rob ez..
- Nem Kellan! Neked a barátod, de nekem ő egy senki! Ugyanolyan kis pénzéhes szajha mint a többi!
- Rob ezt fejezd be, mert barátság ide vagy oda esküszöm, bemosok Neked! –pattant fel Kellan.
- Hagyd Kellan! Nem ér annyit! – hallottam meg Ashley hangját.
- Ashley! Ezt nem kellett volna hallanod! Rob eléggé zaklatott, ne is figyelj oda rá! – lépett hozzá Kellan a szemével jelezve nekem, hogy fogjam be. „Ő nem most nem fogom be a számat!”
- Te meg mit keresel itt?- támadtam Ashnek. „Istenem, de gyönyörű!”
- Beszélni szerettem volna Veled arról, ami ma történt. De már nem akarok. – rázta meg a fejét.
- Nincs is miről beszélnünk. Láttam ás hallottam mindent.
- Hát akkor én megyek is! – fordított háta.
- Nagyon helyes! Rohanj csak minden héten más pasi karjaiba! – bukott ki belőlem.
- Rob! – hallottam Kellan helytelenítő hangját.
- Dögölj meg Pattinson! – kiáltotta Ash és kirohant az ajtón.
- Gratulálok haver ezt jól megcsináltad! – nézett rám vádlón Kellan és már ott sem volt.
„Te jó ég mit csináltam?” Leroskadtam a fotelbe és szívtam a fogam, hogy lehettem ennyire hülye. Hiába a jó öreg stratégia „ha bántanak, Te bántsd meg jobban” most is cserbenhagyott és saját magamon ejtettem még nagyobb sebeket.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia!
Tényleg teljesen átírtad, de így is tetszett! kíváncsian várom a folytatást, hiszen gyakorlatilag egy teljesen új történetet olvashatunk. Azt hiszem, hogy Ash-nek és Robnak még gyakorolni kell az egymással való kommunikálást. Remélem belejönnek!

Zsuzsi

Laura írta...

Szia Ariana!♥
Csak ideértem végre! :D:D Na szóval, nekem annyira tetszett, ahogy az előző részben olyan szépen kezdett kialakulni Robék közt a szerelem. Most meg megérkezik William Levy, akarom mondani Ryan Scott, és most nézd meg, hogy belekavar a dolgokba... Ez az idióta Rob (bocs Robci édes♥) de nem normális!!!! Le pénzéhes szajházza Asht?? Na remélem Kellan behúz neki egyet. Csak majd vigyázzon a kis pofijára...nem akarom este borogatni... Szóval annyira átéreztem Rob csalódását, hogy várta Ash-t, aztán hideg zuhanyként éri a mondata. ugye nem haragszol, ha azt mondom, én nem szeretem Ryan-t...sőt most nagyon nem szimpi! Én Robcinak szurkolok! Remélem megmutatja, hogy ki a férfi! :D:D:D:D Ash meg meglátja, ki neki való pasi!♥♥♥
Jajj, nagyon várom a kövit, ez a fejezet meg szuper volt, és nagyon imádtam, hogy milyen kis féltékeny Rob, na meg azt, mikor arra gondolt, mi lenne, ha szerelmes lenne Ash-be, akkor mit csinálna. :D:D Olyan édes!!!♥♥♥ én meg nem tudom befogni!:D
Szóval nagyon várom a frisst!
Pussz♥
Laura